A XX. és a XXI. századdal az a baj, hogy a hazugság tort ül, és minden másnál erősebb tényezővé vált a kultúránkban.

Voltak régen is despoták, akik ezerszámra irtották az embereket: mind felkent papjai voltak a gyilkolásnak, Isten küldötteinek érezték magukat. Azért adtak parancsot népek kiirtására, mert így látták jónak. És akkor eljött a mi korunk. És a mi korunkban már nincs divatban a mások legyilkolása hivatalosan. Ebből következik ez a sztori:

"A Szovjetunió területén tartózkodó lengyel hadifoglyok között lengyel fegyveres alakulatokat kezdett szervezni az egyik szovjet fogságba esett tábornok, Wladislaw Anders, aki ekkor vette észre, hogy a nyilvántartási jegyzéken feltüntetett tisztek közül sokan hiányoznak. A 14 szovjet hadifogságba esett tábornok közül csupán ketten jelentek meg, a többiek nyomtalanul eltűntek, a 300 magas rangú tiszt közül pedig mindössze 6 került elő. A lengyel parancsnokság nyomozást indított, s a szovjet hadifogságból szabadult lengyel állampolgárok kihallgatása alapján megállapította, hogy a 15 ezer eltűnt személyt három lágerben tartották fogva - Kozelszkben, Osztaskovban és Sztarobelszkben - egészen 1940 tavaszáig, azután viszont nyomuk veszett. A szovjet hatóságok kijelentették: ők semmit sem tudnak. A Szovjetunió területén működő lengyel parancsnokság speciális szolgálatot hozott létre, hogy felkutassák a 15 ezer lengyel eltűnt katona eltűnésének körülményeit. 

Megállapították, hogy 1940 áprilisában a lágereket evakuálták, a foglyokat a legközelebbi vasútállomásokra kísérték, és bevagonírozták, majd Szmolenszktől nyugatra - a Katyni erdőben - néhány kilométernyi távolságra kirakták őket. 

További sorsukról azonban hiába tudakozódott szovjet hivatalos személyiségeknél Anders is, a moszkvai diplomáciai képviselők is. Amikor a lengyel főparancsnok, Wladislaw Sikorski tábornok 1941. december 3-án kremlbeli találkozójukon ismét feltette ezt a kérdést, Sztálin meglepő válasszal állt elő:

- Megszöktek.

Arra a kérdésre pedig, hogy hová szökhetett 15 ezer ember, így felelt:

- Mandzsúriába."

Forrás: M. Heller: A Szovjetunió története. Osiris kiadó, Budapest, 2003.