A kisifi borszéki kirándulása során jutottunk  el egy havasi rétre, ahol békésen gyűjtögették a székelyek a szénát a lemenő nap fényében. Csak egyvalami zavarta meg az idillt – tessék csak nézni a képet – az, hogy a szénásszekeret egy autó húzta! 

Kérem szépen, itt Erdély kiváló tulajdonságaiból sérül meg egy! Mert, mit is szeretünk Erdélyben:

1. Valaha Magyarország volt, és még lehet is az (nem ebben az évszázadban), így van némi közünk hozzá.

2. Onnan származunk néhány százezren. Részben én is. Ez is fontos jellemző.

3. Hatásvadász táj, képeslapra kívánkozó épített örökség. 

4. Erdély elzárt vidékein továbbra is sokan foglalkoznak mezőgazdasággal, hagyományos módon, állatokkal, régi eszközökkel, őrizve sok kedves dolgot az elmúlt időkből. Ezért is szeretünk arra járni, hogy ezt meglássuk.

(Még rengeteg mindent lehetne sorolni, amik nagyon lényegesek, de most itt megállok.)

A 4. pont tekintetében akkor micsoda dolog ez, hogy lovak helyett egy Toyota RAV4 adja a lóerőket a szekérnek? Nos, az a helyzet, hogy a lónál olcsóbb és egyszerűbb, praktikusabb terepjáró autót tartani egy paraszti gazdaságban, még szénagyűjtéshez is. 

(Még egy zárójel, autós műveltségűeknek: a képen látható RAV4 a SUV kategóriájú autók megteremtője. RAV = Recreational Activity Vehicle = szabadidős tevékenységre való jármű, SUV = Sport Utility Vehicle = sportcélú haszonjármű...és ugye, a kaszálás-gyűjtés-forgatás-behordás végül is sport... Kiváló cikk erről a Toyotáról itt: http://totalcar.hu/tesztek/2016/02/05/hasznaltteszt_toyota_rav4_1999/.)

Be kell lássuk, hogy sok minden visszafordíthatatlanul megváltozik mai világunkban és az életünkben, ha tetszik, ha nem. Meg kell próbálnunk együtt élni a változásokkal. Meg kell őriznünk és tovább kell adnunk a lelki dolgokat (konkrétan Jézus megváltására utalok, a gyengébbek kedvéért) az utódainknak. Minden más, ami jellemzője az életünknek könnyen elporlad, bármilyen nehéz is ezt elfogadnunk. 

A romantika nem sokat segít rajtunk.